Igazi sváb szüreti felvonulást tartottunk szeptember 29-én Csömörön. Olyan jól sikerült, s annyi embert mozgatott meg, hogy azóta kavarognak bennem a gondolatok, érzések.Kicsit visszatekintve a közelmúltra: 2014-ben választottak meg német nemzetiségi képviselőnek, s azóta hallgatom: „legyen már sváb bíró, hisz olyan rég volt már”… Végül „beadta a derekát” a csömöri német önkormányzat, Dunavölgyiné Konczer Piroska elnök, Bretz Ági képviselő és jómagam kiválasztottuk a megfelelő személyt, akit bírónak gondoltuk. Később Piroska meggyőzte Boross Jenőt és feleségét, vállalják e nemes posztot. Piroska és Jenő unkatestvérek, és tősgyökeres csömöri svábok.
Nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor arra vállalkoztunk, hogy hitelesen és hűen felelevenítsük a sváb hagyományokat. A „Málenkij robot" megpecsételte a csömöri svábok sorsát is: elveszett a nyelvünk és a viselet is. Az utóbbit fotókról próbáltuk rekonstruálni. De kanyarodjunk vissza az az idei szüreti bálhoz, melynek megvalósításával kapcsolatban egymást követték az ötletek. Ha sváb a bíró, akkor egy dal erejéig a Freundeskreis Chor is énekeljen, és akkor már nem hiányozhat a német nemzetiségi osztály tanulóinak tánca sem, és milyen jó lenne, ha a zenekar sváb lenne és még táncosok is színesítenék az eseményt. Ekkor már nem kellett sokat gondolkodnunk, a választásunk egyértelműen a zsámbéki Lochberg Tánccsoportra esett. Fantasztikusan táncolnak, gyönyörű a ruhájuk, és árad belőlük a kedvesség, amit a locsolóbálon már többen megtapasztalhattak. Egy szüreti felvonulás kitűnő alkalmat adott arra, hogy még szélesebb körben is megismerhessék őket, elbűvölhessék a közönséget. A Lochberg Tánccsoport tagjai örömmel vették a meghívásunkat, és még sváb zenekart is szereztek: a muzsikát a Schwowischi Buam szolgáltatta.
Hamar híre
ment a településen annak, hogy ki lesz a bíróházaspár, így szinte azonnal jött a felajánlás Mervald Noémitől, és párjától Nedaluha Pétertől: szívesen vinnék sváb hintójukkal végig a falun a bíró Boross házaspárt. A Nedaluha család kőbányai és rákosfalvai sváb felmenőkkel rendelkezik, és nagy lelkesedéssel csatlakoztak fogatokkal a felvonuláshoz.Természetesen, mint minden rendes szüreti felvonulás „kellékeként” a bohóc és a cigány innen sem hiányozhatott, hiszen a szüreti mulatság nem szólhat másról mint az önfeledt szórakozásról, táncról, jókedvről.
A művelődési ház csapatával együtt szerveztük a szüreti felvonulást. Pénteken délután útnak indult a kisbíró és a bíró, hogy kidobolják a szombati eseményt. Felvirradt a nap, a Hősök tere megtelt a főzőverseny résztvevőivel, amin a német nemzetiségi óvodáscsoportok szülei is megmérettették magukat, igen szép eredményt érve el. Közben hozták sorban a süteményeket, és a falumúzeum szobája egyszeriben cukrászdává változott. A német nemzetiségi önkormányzat pedig az udvarban várta vendégeket, finom baboskáposztával.
Dél lett, és ragyogó napsütés, gyűlt a nép, a kórus, a zenekar, a táncosok, a gyerekek, megérkezett a hintó, jöttek a fogatok sorban. Elindulhatott a menet a bírói házhoz Tóth Lajos kisbíró vezényletével. Ott már olyannyira várták a kikérést, hogy még a kerítés is perecből volt!Ezt követően visszamentünk a Hősök terére, ahol Fábri István polgármester felkérte a bírót, intézkedjen azon a napon. Még egy dal, és indult a felvonulás. Három állomáson várták nagy vendégszeretettel a bírót, a Tajti zöldségesnél, a Felvári Sörözőnél és a Zöldfa Vendéglőnél. Az összes helyen együtt táncolt magyar, sváb, tót és aki csak arra járt. A kissé morcos autósokat, akiket feltartottunk, süteményeket kínálva próbáltuk kiengesztelni, duzzogva bár, de elfogadták.
Ezt követően a felvonulók visszamentek a művelődési házhoz, ahol színvonalas műsorral szórakoztatták az érdeklődőket. Este a bál a Schwowischi Buam zenekarral zárult, köszönjük nekik is az egész napos helytállást.Nehéz nap volt, de megérte! A segítők, résztvevők sora olyan hosszú, hogy nem is kezdem sorolni, mert valaki biztosan kimaradna. Ezért mindenkinek hálás vagyok, azoknak, akik segítettek, és azoknak is, akik megtiszteltek jelenlétükkel. Köszönöm mindannyiuknak, hogy részese lehettem egy ilyen fantasztikus napnak, s „csak” azt kívánom, egyszer mindenki megtapasztalhassa, hogy milyen egy ilyen sváb szüreti felvonulás! Az az összefogás, amely az a napot jellemezte példaértékű volt!
Soha nem fogom elfelejteni azoknak az idős embereknek az arcát, akik amikor a sváb bíróházaspárt meglátták a téren a tömeggel a hátuk mögött, könnybe lábadt szemmel mondták: ott a bíró! ró!
Szikora Judit
német nemzetiségi képviselő
